Peter Wan: A királlyá válás folyamata 

1. rész: Nem akarunk szomorú befejezést

Ma egy új prédikációsorozatot kezdünk, melynek címe: A királlyá válás folyamata. Ma arról a témáról szeretnék beszélni, hogy nem akarunk szomorú befejezést.

Köszönöm, Uram, amit cselekszel, köszönöm, hogy ezt a gyülekezetet feljebb emeled. Imádkozom, hogy a következő néhány héten, ahogy végighaladunk ezen a sorozaton, szólj hozzánk. Tágítsd ki a mi szíveinket, tágítsd ki a mi határainkat, hogy készek legyünk a Te akaratodat cselekedni! Jézus nevében, ámen!

A kislányom, Ellie, mostanában rákapott a puzzle kirakásra. Bárcsak elmondhatnám magamról, hogy olyan jóságos apuka vagyok, aki nem bánja, ha 3-4 órát ezzel tölt, de ez a jóságos apuka nem én vagyok. Így az anyukájával, Peggyvel szokott kirakóst játszani. Azért nem szeretem a kirakós játékot, mert egyszerűen nincs hozzá türelmem. Nincs türelmem ott ülni, és egy képet kirakni együtt, miközben, akár ki is nyomtathatnánk a nyomtatóval azt a képet. Akkor meg mi értelme? Nem szeretek várakozni, azt szeretem, ha azonnal megtörténnek a dolgok. Minél hamarabb. Ha az interneten rendelek valamit, nehogy már 24 órát kelljen várnom, mire kiszállítják! Hozza ki 8 órán belül! De van ezzel egy probléma: ha valami azonnali, instant, az nem az igazi. Akármilyen szép képeket is raknak a gyorséttermek az étel csomagolására, az nem az igazi. Ha egy vendégpásztort hívok a tengerentúlról, nem ilyen helyre viszem. Mert ha meg is kóstoljuk az ilyen ételt, köszönőviszonyban sincs az olyan étellel, amit a színvonalasabb éttermekben kínálnak. Vagy például vannak az alakformáló alsóneműk, amiket ha felveszel, rögtön olyan tested lesz, amilyenre mindig is vágytál. Nem kell az edzőterembe járnod, azzal se kell törődnöd, hogy milyen sokat eszel. Mint Lázárnál az Úr, csak szólnod kell: Jöjj ki! És 3 kiló már rögtön le is szaladt rólad! Látszólag… De ez nem igazi fogyás. Mert ha bármi is instant, az sosem valóságos! És ez az igazság elég kiábrándító!

Mindnyájan úgy képzeljük el, hogy Isten akarata hamar beteljesül. Mikor arról hallunk, hogy Isten a Bibliában megígért számunkra bizonyos dolgokat, vagy Isten személyesen szól hozzánk, azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetne az életünk, vagy hogy miket tartogat számunkra, sokszor arra gondolunk, hogy ez a dolog most rögtön, azonnal megtörténik. De Isten nemcsak ígéretet tesz, hanem egy folyamatot is megígér. Isten nemcsak ígéreted ad számunkra, hanem az ígérettel együtt a folyamat ígérete is jön. Ezért szeretnék feltenni nektek ma egy kérdést. Tudom, hogy bízol az ígéretben, de meg tudsz-e bízni a folyamatban is? Mert mindig az ígéretre szoktunk koncentrálni. "Mert megígérted..." --szeretünk énekelni az ígéretről. Gondolkodunk az ígéretről, imádkozunk az ígérettel kapcsolatban, prédikálunk róla. De mi a helyzet a folyamattal? Gyakran nagy hitünk van Isten ígéretével kapcsolatban, de a folyamatban nem bízunk. Ennek a sorozatnak az a célja, hogy segítsen minket a folyamatban, amiben éppen benne vagyunk. Sokan ültök itt olyanok, akiket, nem ismerek. De egy dolog valószínűleg igaz rád most: van az életedben egy feszültség aközött, amit Isten megígért neked, és az előtted álló probléma között. Feszültség van aközött, hogy Ő megígérte, hogy erős leszel, most mégis az élet gondjaival küzdesz. Éppen azért fontos a folyamat, mert feszültség van a folyamat során, ezért közben elkezdesz szellemben növekedni.

Ebben a sorozatban Dávid életét fogjuk megnézni, de nem azt a szakaszt, mikor már királyként uralkodott. Nem Dávid királyt vizsgáljuk meg, hanem Dávidot, a pásztorfiút. Dávid életének a királlyá válása előtti szakaszát nézzük meg. És abban fog segíteni ez a sorozat, hogy felfedezzük, Isten hogyan vezette Dávidot a folyamat közben, hogy olyan királlyá váljon, amilyennek Ő eltervezte. Megnézzük, milyen leckéket tanult közben. Dávid tehát a legjobb barátunk lesz az elkövetkező hét héten. De ahhoz, hogy megértsük, Isten miért szerette annyira Dávidot, miért bízott annyira Dávidban, a mai nap egy másik emberről lesz szó: Saulról, aki Izrael első királya volt. Saul életének a végét fogjuk megnézni. Mert nem akarunk szomorú befejezést. Onnan tudod legjobban megállapítani, hogy milyen irányba megy az életed, ha elgondolkodsz azon, hogy milyen befejezést akarsz. Gondolj arra, milyen befejezést szeretnél. Nem akarsz szomorú befejezést, és ehhez milyen döntéseket kell meghoznod most. Fel fogjuk fedezni, hogy Dávid egy folyamaton ment keresztül ahhoz, hogy királlyá váljon, de Saul ezt nem tette. Teljesen spontán, azonnali módon lett Izrael királya.

De ami azonnali, az sohasem valódi. Ami instant, az sose stabil. Egyszer néztem a YouTube-on egy videót egy olyan szállodáról, amit két hét alatt építettek fel. Egy gyorsított felvétel volt róla, hogy két hét alatt felépítették ezt a magas szállodát. Az első gondolatom ez volt: Hűha! A második gondolatom pedig ez volt: Én sose mennék ebbe a szállodába! Mert ha valami azonnali, az sosem az igazi. Ami instant, az sose tartós.

Tehát Saul életét fogjuk megnézni. Saul nem volt mindig király. Valójában Izraelnek a történelme során sokáig nem is volt fizikai értelemben vett, földi királya. Ez azért volt, mert Isten azt mondta, hogy Ő maga lesz Izráel királya. Isten volt a király, és olyan embereken keresztül uralkodott a nép felett, mint a próféták, például Sámuel, aki kimondta Isten szívbéli akaratát. Tehát Izraelnek nem volt királya, de az összes környező népnek volt királya. Ezért az egész nép összegyűlt, és azt mondták Sámuelnek: Sámuel! Mi is királyt szeretnénk. Mert fizikai értelemben vett királyt akartak, akit láthatnak, megérinthetnek, csodálhatnak. Olyanok akartak lenni, mint mindenki más. Velünk is ez a probléma: azt akarjuk, hogy a mi történetünk is úgy nézzen ki, mint bárki más története. Azt mondták: Olyanok akarunk lenni, mint mindenki más! Királyt akarunk. A királyoknak hivatalos Instagram profiljuk van, amit követni tudunk. Nézzétek az edomitákat! Micsoda nagy királyuk van! Nézzétek a moábiták királyát, és az ammonitákét. Az a gond velünk, hogy azt akarjuk, a mi történetünk úgy nézzen ki, mint bárki másé. De ilyenkor valójában saját történetünket nézzük le, értékeljük le. Lenézzük azt a folyamatot, amin keresztül kéne mennünk, és az Isten nekünk tett ígéreteit is, mert a nekünk tett ígéret és a folyamat, amin keresztül kéne mennünk, nem úgy néz ki, mint a többieké. Amikor jött a nép, hogy adjon nekik királyt, Sámuel megszomorodott a szívében, és figyelmeztette őket, mivel jár az, ha fizikai értelemben vett királyuk lesz. Megmondta nekik, hogy el fogja nyomni és cserben fogja hagyni őket. De nézzétek, hogy mi áll az 1 Sámuel 8:19-20-ban: "A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, hanem ezt mondták neki: Mégis legyen királyunk! Olyanok akarunk lenni, mint minden más nép: királyunk bíráskodjék fölöttünk, ő vonuljon előttünk, és vezesse harcainkat."

Izrael, miért akartok olyanok lenni, mint mindenki más? Az egyetlen dolog, ami különlegessé tesz, az az, hogy nem olyanok vagytok, mint a többi nép. Isten népe! Ne próbálj olyan lenni, mint az összes többi ember. A világ próbál csellel rávenni erre. Azt mondják: Neked is olyannak kéne lenni, mint mi! Aztán meg pont azért nem tudtok majd hatással lenni rájuk, mert olyanok vagytok, mint ők. Isten kezdettől fogva arra hívott minket, hogy mások legyünk. Arra hívott, hogy számunkra más legyen a mérce. Másfajta életre hívott. Izraelt Isten arra hívta, hogy szent nép legyen, az Ő dicsőségére elválasztva. De ők azt mondták: Olyanok akarunk lenni, mint minden más nép: királyunk bíráskodjék fölöttünk, ő vonuljon előttünk, és vezesse harcainkat. Olyan királyt akartak, aki vezeti a harcaikat. Ez érdekes, mert itt azt gondoltam, hogy Isten ezt végig maga tette. Nem Isten vezette őket a csatában az ammoniták, a moábiták, a midiániták ellen? De akkor miért mondta Izrael, hogy nekünk egy király kell, hogy ezt tegye? Valójában Isten végig ezt tette. Azért volt ez, mert szeretünk abban bízni, amit látunk, ahelyett, hogy a láthatatlanokban bíznánk. Mert amikor Isten megígérte nekik, hogy előttük fog menni a csatában, azt mondta Izrael népének: A papok vigyék a szövetség ládáját, és előttetek vonuljanak a csatába. És a szövetség ládáján ott van a kegyelem trónszéke, és én ott fogok ülni azon a trónon. És én leszek az a király, aki előttetek jár a csatába. És Izrael a szövetség ládájával vonult a harcba, és azt gondolták: Isten valóban ott ül? Tényleg, látjátok? Lehet, hogy éppen alszik valahol, vagy a mobiltelefonján játszik valamit. Ki tudja, Isten mit csinál! Tényleg kivonul velünk együtt a csatába?

Inkább bízunk a láthatóban, mint a láthatatlanban. Ezért nem bízunk a folyamatban sem. Mert mikor Isten belül végez el valami mély dolgot benned, nem mindig van mit felmutatnod, nem mindig van mivel dicsekedned. De Istent nem az érdekli, hogy mivel dicsekedhetsz, hanem az, amit benned elvégez. A belső munka, a láthatatlan munka. Nagyon sok ember van, aki kívülről sikeres, de belül össze van zavarodva.

Ezek az emberek, Izrael népe ezt mondták: Adj nekünk királyt, akit láthatunk, megérinthetünk. Olyan királyt, aki miatt jól érezhetjük magunkat. A midiánitáknak olyan jóképű királyuk van. Urunk, adj nekünk egy nála is helyesebbet! Aztán ott van az ammonita király, az a magas ember. Uram, adj nekünk egy nála is magasabb királyt! És Isten pontosan olyan királyt adott nekik, amilyet megérdemeltek. Hadd kérdezzek tőletek valamit. Ha Isten olyan jövőt adna nekünk, amilyet megérdemlünk, az jó hír lenne vagy rossz? Hadd mondjam még egyszerűbben. Ha Isten olyan feleséget ad, amilyet megérdemelsz, az jó hír vagy rossz? Tehát Isten olyan királyt adott nekik, amilyet akartak, olyat, amilyet megérdemeltek. Na, tetszik amit láttok? Tehát Isten elment Benjámin törzséhez.

1 Sámuel 9:1-2: "Volt egy benjámini származású tehetős ember Benjáminban, akinek Kís volt a neve, Abiélnek a fia, aki Cerór fia, aki Bekórat fia – Micsoda lenyűgöző nevek! -- aki Afíah fia volt." Mivel ez egy lenyűgöző csalás volt! Volt neki egy Saul nevű fia, szép ifjú. – Ó, látnotok kellett volna ezt a Sault! -- Nem volt nála szebb Izráel fiai között; egy fejjel magasabb volt az egész népnél." -- Látom, kikerekedik most a lányok szája és azt mondják: Wow! És igazatok van! Izraelben minden lányra ilyen hatással volt. Olyan jól nézett ki, hogy minden lány, aki meglátta ezt mondta: Ez igen! Ez jó lesz! Annyira jól nézett ki. Egy délután leült teázni Brad Pittel és Tom Cruise-szal, és a teázás után mindketten hazamentek, majd bejelentkeztek plasztikai műtétre, mert annyira rosszul érezték magukat a külsejük miatt. Saul annyira jól nézett ki, hogy minden lány azt mondta neki, bárcsak mi ketten egy pár lehetnénk. Nézzétek, hogyan írja le a külsejét a Biblia. Mindig valaki máshoz hasonlították: szebb volt és magasabb mindenki másnál. Mert ezt akarta Izrael. Ezt akarták, és Isten megadta a kívánságukat.

De lehet, hogy Saul az egész identitását arra alapozta, hogy másoknál jobb? Lehet, hogy az egész önértékelését arra a tényre alapozta, hogy szebb és magasabb volt másoknál? Ez megmagyarázná, miért volt az, hogy mikor Dávid feltűnt a színen, Saul próbált megszabadulni tőle. Hiszen eljött valaki, aki által fenyegetve érezte magát. Ha ugyanis másokra alapozzuk az identitásunkat, akkor mások által fenyegetve fogjuk érezni magunkat. Saul a sikerről alkotott képét teljesen arra alapozta, hogy jobb volt másoknál. Mi is szoktunk ilyet csinálni, mégpedig azért, mert gyermekkorunkban senki sem igazán magyarázta el nekünk, mit is jelent a sikeres élet. Nem volt olyan tantárgy az iskolába, ami a sikeres életre tanított volna minket. És mivel nincs elképzelésünk arról, valójában mi a siker, úgy éljük le az életet, hogy a sikert úgy határozzuk meg, hogy az a sikeres, akinek több anyagi java van, mint másoknak. Tehát még csak nem is úgy határozzuk meg, hogy sok anyagi javunk van, hanem hogy több van, mint másoknak. De nem attól vagyunk sikeresek, hogy több pénzünk van, mint másoknak. A siker nem összehasonlításon alapul, hanem az Isten mércéje iránti elkötelezettségünkön. Nem attól vagy sikeres, hogy több a pénzed, okosabbak a gyerekeid, csinosabb a barátnőd, jobb az autód. Csakis attól vagy sikeres, hogy elkötelezted magad Isten mércéje iránt. Mert mit ér a sok pénz, ha nem vagy bőkezű? Mit ér, ha sok a pénzed, ha nem Istent teszed életedben az első helyre? Mit ér, ha okosabbak a gyerekeid, ha szörnyen érzik magukat, mert mindig megvered őket, ha 2 négyes kerül a bizonyítványukba? Mit ér, ha szebb a barátnőd, de nem éltek tisztaságban? Mit ér, ha jobb az autód, de adósságokat halmoztál fel? Számodra mi a siker mércéje?

Nézzük meg Józsué könyve 1. részének 8. versét: "Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz." Hogyan határozza meg a siker fogalmát Józsué könyve Izrael számára? Úgy fogalmaz, hogy akkor leszel sikeres, ha nem térsz el Isten mércéjétől. Hogyha nem térsz el attól, amiről Ő beszélt neked.

Isten nem összehasonlításra alapozza a siker fogalmát. Nem azt mondta Mózesnek: Szép volt! Ez aztán siker! Áthoztad a népet a Vörös-tengeren. Józsué csak a Jordán folyón hozta át őket. Nem mindegy, hogy tenger vagy folyó! Isten sose mondta Pálnak: Jól van, jó és hű szolgám! Szép volt! Több levelet írtál, mint Péter. Péter csak kettőt írt, ezért nevezte el őket saját magáról: 1 Péter és 2 Péter. Pál pedig: Róma, 1 Korinthus, Galata, Efézus, Filippi. Isten nem úgy határozza meg a sikert, hogy valamiből több van nekünk, mint másoknak.

Ő a sikert a hűségünk szerint határozza meg. Hűséges vagy azzal kapcsolatban, amit mondott neked? Isten egy napon mindnyájunknak fel fogja tenni ezt a kérdést: Mit mondtam neked, és mit kezdtél azzal, amit neked mondtam? Azért fontos ez a folyamat, mert segít nekünk hűségesnek lenni Isten mércéjéhez. És Isten szerette volna, ha Saul is keresztülmegy ezen. Isten azt akarta volna, hogy Saul keresztülmenjen egy olyan folyamaton, ami segít neki jobb emberré válni. Nézzétek, mit mondott Sámuel, mikor elment, hogy felkenje Sault királlyá: "Akkor megszáll téged is az Úr lelke, velük együtt prófétai révületbe kerülsz, és más emberré leszel." (1 Sámuel 10:6) Figyelj, ha megszáll téged az Úr lelke, más emberré leszel!

Hallottad már azt a mondást, hogy csak légy önmagad? Egy képeslapra írva aranyosnak tűnik, de valójában elég szörnyű tanács. Nincs is benne a Bibliában. A Róma 8:9 nem azt írja, hogy légy önmagad. Jézus sose ment oda senkihez, aki problémákkal küzdött, hogy azt mondja: Te csak légy önmagad! Persze, értem én, hogy mikor ezt mondjuk, általában arra gondolunk, hogy ne másokra próbálj meg hasonlítani. Neked megvan a magad története, a magad ajándékai. Ezt értem, de Isten nem támogatja az ilyen tanácsokat. Legyünk őszinték: nemcsak önmagunk szeretnénk lenni. Hiszen ismerek közületek néhány embert. Kérlek, ne csak önmagad légy! Komolyan, tanácsolhatom én ezt a társat kereső fiúknak: Fiúk, csak legyetek önmagatok! Tényleg önmagatok legyetek? Ha önmagatok lesztek, nem lesz olyan lány, aki hajlandó lenne hozzátok menni feleségül! Ha néha bunkó vagy, azon változtatnod kell.

Ha belenézek a tükörbe, és nem jól festek, ismerem a szívem állapotát, és nemcsak önmagam próbálok lenni. Olyan akarok lenni, mint Jézus. Akarom, hogy bennem legyenek a Szent Szellem gyümölcsei. Mert ha csak önmagam lennék, ha Isten azt mondta volna nekem: Jól van, Peter, csak légy amilyen lenni akarsz, akkor a felségem és én már elváltunk volna, a lányom nem állna velem szóba, és ti se jönnétek el ebbe a gyülekezetbe. Azért áldott ez a gyülekezet, mert Jézushoz próbálok hasonlítani, ahelyett, hogy csak önmagam próbálnék lenni. Sokan azt mondják: Istenem, én csak önmagam próbálok lenni! A Szent Szellem dolgozni szeretne rajtad, de te azt mondod: "Köszönöm, ebből nem kérek! Én csak önmagam szeretnék lenni. Szent Szellem, Te csak önmagaddal foglalkozz, én is ezt teszem." Én nemcsak önmagam akarok lenni. Isten azt mondta, hogy más emberré leszel. Más emberré kell lenned.

Akarsz király lenni? Akkor legyél más emberré! Vezető akarsz lenni? Akkor legyél más emberré! Helyezd magasabbra a lécet! Jézust akarod követni? Akkor hagyd magad mögött a régit! Kész vagy megváltozni? Mi lenne, ha a legvadabb álmaid valóra válnának? Mi lenne, ha a sikeres jövőről alkotott elképzeléseid mind megvalósulnának? Mi lenne, ha ezek mind megtörténnének? Csak annyit kell tenned, hogy más emberré leszel. Mi lenne, ha remek házasságod lenne? Ahhoz más emberré kell lenned! Mi lenne, ha megvalósítanád azt a sikeres vállalkozást, amit tervezel? De ahhoz jobb főnökké kell válnod. Meg kell tanulnod uralkodnod az indulataidon. Mi lenne, ha anyagi áldásban részesülnél? De ahhoz adnod kéne a tizedet. Jaj! Eljövök hozzád. Lehet, hogy nem tetszik, de a Szent Szellem a nyomodban van. Lehet, hogy nem teszik, de Isten dolgozik rajtad. Mert Isten arra kér, hogy legyél más emberré. Ezért hívják ezt a Szellem gyümölcsének, mert természet szerint nincs meg bennünk, de a Szent Szellem munkálkodik a bensőnkben. Kész vagy más emberré lenni? Kész vagy engedni, hogy a Szent Szellem munkálkodjon benned? Mert a siker nem egy külső kép, hanem egy belső munka.

A siker nem egy külső kép, hanem egy belső munka

És Isten mindig mélyebbre akar hatolni, hogy erősebbé tegyen. Pál azt írja a Római levélben (amit akár Pál 1. levelének is nevezhetnénk), a 12:2-ben: "Ne igazodjatok e világhoz." Mit mond? Légy más emberré! Ne olyan légy, mint mindenki más. Ismét mondom: a világ arra hív, hogy olyanná válj, mint ők, de aztán nagyon nem fogsz tetszeni nekik.

Változzatok meg értelmetek megújulásával. Annak mértéke, ahogy engeded, hogy a Szent Szellem munkálkodjon benned, megváltoztasson téged, meg fogja határozni, hogy mennyire lesz sikeres az életed. Saulnak az volt a tragédiája, hogy ő már nagynak gondolta magát. A Biblia azt írja, hogy egy fejjel magasabb volt mindenki másnál, jobban nézett ki mindenki másnál, tehetséges volt, és még sorolhatnám. Saul rögtön király lett, és mikor ez megtörtént, azt gondolta: Miért kéne nekem más emberré lenni? Ha mindezek megvannak bennem, miért kell megváltoznom? Ó, Saul, olyan buta vagy! Olyan ostoba! Mert soha nem az volt a lényeg, hogy meg tudjuk szerezni a hatalmat, hanem hogy jól sáfárkodjunk az ígéretekkel. Butaság azt hinni, hogy az a nagy szám, hogy egy lányt megszerezzél. A nagy szám az, ha meg is tudod tartani. Nem megházasodni nehéz, hanem a házasságot megtartani. Egy babát nem nemzeni nehéz, hanem felnevelni. Nem az a lényeg, hogy csoda történjen veled, hanem hogy meg is tartsd azt a csodát.

Saul, de buta vagy! Azt hitted, hogy mivel király lettél, nem kell változnod. Azt hitted, mivel tiéd az ígéret, kihagyhatod ezt a folyamatot. De hadd mondjam el: amit kihagysz, az fog téged hátba támadni. Az fog üldözni és hátba támadni. Ki akarta kerülni ezt a folyamatot, és nézzétek meg, mi történt sok évvel az után, hogy Saul király lett. Kivezette a hadsereget a filiszteusok elleni harcra. Mielőtt harcolhattak volna, áldozatot kellett bemutatniuk, Isten jóakaratát keresve. Az egyetlen probléma az volt, hogy csak a próféták és papok mutathattak be áldozatot. Tehát Sámuel tehette volna ezt meg, Saul nem, hiszen ő csak egy király volt. Hiszen mielőtt Jézus el nem jött, nem volt soha egyetlen személy sem, aki egy személyben pap, király és próféta is lett volna.

Tehát Saulnak nem volt szabad áldozatot bemutatnia ekkor még, meg kellett volna várnia Sámuelt, a prófétát. Várnia kellett volna rá, de ő türelmetlenkedett, és nézzétek, mi történt az 1 Sámuel 13. részben. Ez a történet Saul egész életét meghatározta. Mikor az emberek Dávidra gondolnak, Dávid történetét mesélik, Góliátról szoktak beszélni. Mikor Saulra gondolnak, akkor ez a történet jut eszükbe (8-11. 13-14. versek): "Azután várt hét napig, a Sámuel által meghatározott időig, de Sámuel nem érkezett meg Gilgálba, a nép pedig széledezni kezdett tőle. Akkor ezt mondta Saul: Hozzátok ide az égőáldozatot és a békeáldozatot! És bemutatta az égőáldozatot. Alig végezte be az égőáldozat bemutatását, amikor megérkezett Sámuel. Saul eléje ment, hogy áldással köszöntse őt. De Sámuel ezt mondta: Mit tettél? (...) Ostobaságot követtél el! Nem teljesítetted Istenednek, az Úrnak a parancsát, amelyet parancsolt neked, pedig most véglegesen megerősítette volna az Úr Izráelben a királyságodat. Most azonban nem lesz királyságod maradandó. Keresett magának az Úr szíve szerint való embert, és őt tette az Úr népe fejedelmévé, mert te nem teljesítetted, amit az Úr parancsolt."

Mikor Izrael serege kezdett szétszéledni, mert kétségbe voltak esve, hogyha nincs áldozat bemutatva, akkor mi lesz velük a csatában. Mikor Saul látta, hogy az emberei elmennek, a sikerről alkotott elképzelése kezdett összeomlani, és azt gondolta: Hű, ez nem fog jó benyomást tenni az emberekre! Végül is az izraeli nép olyan királyt kért, aki csatába vezeti őket, és most elhagynak, mert csalódtak bennem. Most már nem szeretnek. Ez nem fog jól kinézni az Instagramon, az emberek azt látják majd, hogy nem vagyok sikeres. Ezért pánikba esett, és butaságot csinált.

Van egy üzleti tanácsadó, aki vezérigazgatókkal dolgozik, akik között olyanok is akadnak, akik jogi bonyodalmakba keveredtek, mert meghamisították a vállalat pénzügyi dokumentumait, könyvelését. És mondott valamit, amiben nagy igazság van. Azt mondta, rájött, hogy ezek az igazgatók egy része nem a több pénz reményében művelte ezt, hiszen már így is gazdagok, hanem azért, mert a vállalat nem olyan jó teljesített, mint ahogy az emberek gondolták, és nem akarták, hogy ez rossz benyomást keltsen. Féltek az emberek véleményétől. Féltek, hogy úgy tűnik majd fel az emberek előtt, hogy kudarcot vallottak.

Saul is úgy gondolkodott, hogy nem akar sikertelen embernek látszani, ezért megijedt, és elkezdte kétségbe vonni Isten mércéjét. Amikor elkezdjük kétségbe vonni Isten mércéjét, elbutulunk, és ilyeneket mondunk magunkban: Lehet, hogy Isten nem is ezt mondta? Lehet, hogy nem is úgy gondolta? Hiszen végül is a 21. században élünk, végül is talán nem is úgy gondolta. Lehet, hogy nem is szó szerint kell értelmezni, hogy a szexuális életet csak a házasságkötés után kezdjük el. Lehet, hogy Isten nem is gondolja komolyan, hogy a bevételem 10 %-át neki adjam. Lehet, hogy nem is így gondolta?

És figyeljétek, milyen szomorú ez: Saul hét napig tartotta magát az isteni mércéhez, hét napig pontosan azt tette, amiről tudta, hogy helyes. 168 órán keresztül hűséges volt. A Sámuel érkezése előtti 168 órában pontosan azt tette, amit tennie kellett, hűen követte Sámuel utasításait. De az utolsó órában azt mondta: Felejtsük el! Majd én bemutatom az áldozatot. Felejtsük el az előírásokat, én majd kézbe veszem a dolgokat. És rögtön azután, hogy bemutatta az áldozatot, Sámuel megjelent. Ó, Saul, bárcsak még egy órát képes lettél volna várni! Látjátok, az utolsó óra mindig a legnehezebb. A maratonnál is az utolsó kilométer lefutása a legnehezebb. Mindig ez a legnehezebb! Szeretnélek bátorítani titeket, akik eddig futottatok, kitartóan futottatok, és már a 168 óra vége felé jártok, most ne adjátok fel! Ne vonjátok kétségbe az isteni mércét, ne hagyjátok el, amihez eddig kitartóan ragaszkodtatok! Ne hagyd el! Eddig olyan jól teljesítettél, csak tarts ki, menj tovább, csináld tovább, amit Jézus rádbízott, légy hű ahhoz, amit neked mondott.

Saul 168 órán keresztül hűséges volt, de egy órán keresztül engedetlen volt. Így azt mondhatjuk Saulra, hogy ő majdnem-hűséges volt, egy majdnem-hűséges típusú személy. El tudjátok képzelni, ha a mi Istenünk hűséges lenne, de csak majdnem? "Mert megígérted, nagy a Te hűséged, majdnem-hűséged." Imádnátok olyan Istent, aki csak majdnem hűséges? Odaadnád az életed egy olyan Istennek, aki majdnem hűséges? Hozzámennél a vőlegényedhez, aki csak majdnem hűséges? Elvennéd a menyasszonyod feleségül, ha csak majdnem hűséges? Megbíznál valakiben, aki majdnem hűséges? Miért gondolod, hogy én bíznék benned, ha csak majdnem vagy hűséges? Tehát Isten azt mondta: Sajnálom, hogy így történt. Annyira sajnálom, hogy nem lettél más emberré, sose változtál meg. A rangod, a hatalmad megvolt, de a hozzá illő jellemed nem. Ezért elveszem tőled a hatalmat.

És Isten keresgélni kezdett, az Ő Szelleme egész Izraelt bejárta, hogy az Ő szíve szerint való embert találjon. És valahol egy kis faluban, a semmi közepén élt egy pásztorfiú, aki erről nem is tudott. Ő csak vigyázott a juhokra. Nem tudta, hogy Isten szemmel tartja. Isten ránézett, és feltette magának ezt a kérdést: Megbízhatok ebben az emberben? Úgy gondolom, hogy őbenne megbízhatok! És Isten Dávidot egy folyamaton akarta keresztülvinni, hogy olyan királlyá váljon, aki át tudja venni az ígéretet, és azzal jól sáfárkodik. A következő hat héten azt fogjuk megnézni, hogy min kellett Dávidnak keresztülmennie. Tudom, hogy ti nem akartok ezen keresztülmenni. Hat hétig Dáviddal foglalkozni? Ez naaagyooon hossszúúú. De ebben mindnyájan benne vagyunk. És ez nem a tökéletességről szól. Isten nem arra kér, hogy tökéletesen csináljuk a dolgokat. Ez az egész az irányról szól. Fejlődsz, követed Őt, szaladsz Őutána, egyre hűségesebben jársz Ővele? Én hiszek bennetek. Hiszem, hogy ez egy olyan gyülekezet, akiben Isten bízik. Hope Gyülekezet, Isten bízik bennetek! Istennek ígérete van számotokra. Mégis keresztülvisz valamin. Van egy folyamat. Ne csak az ígéretben bízz, hanem a folyamatban is. De ezt nem tudod félszívvel tenni. Hiszen amikor csak félig vagy engedelmes, lemaradsz Isten teljes ígéretéről.

Amikor csak félig vagyunk engedelmesek, lemaradunk Isten ígéretének teljességéről.

A félig-engedelmesség az egészet elszalasztja. De te nem akarod, hogy szomorú véget érjen a történeted! És nem is lesz szomorú a befejezés! Én hiszek benned! Nagyszerű véget ér a történeted, nagyszerű jövő vár rád. Mivel engedni fogod a Szent Szellemnek, hogy munkálkodjon benned, és más emberré leszel!